Leszokom

Úgy döntöttem leszokom a dohányzásról.

Egy időben azt gondoltam, ugyan, én nem is dohányzom. Az, hogy buliban a sör mellé jól esik, egy dolog, az, hogy ha a munkahelyen bosszús napom van és néha rágyújtok az nem jelenti azt, hogy én tényleg dohányos vagyok. Ez egy tévhit. Hülyeség. Én nem dohányos vagyok, kocán néha rágyújtok, elcigizgetek,  így azért mégis könyebb megismerkedni egy -egy új kollégával. A dohányzás egyébként is olyan önálló dolog. Felnőtt vagyok, tudom mikor vagyok függő és mikor nem.

Na igen.

Egyszóval dohányos vagyok.

Az egyik este megfájdult a bal hónom alja. Vicces, ugye? Én viszont nem nevettem, sőőt.  Azóta leszokom.

Az első pár napban szenvedtem, ez egy hülyeség, majd szépen lassan teszem le, ma kevesebbet szívok, holnap ennél is kevesebbet, aztán...

Aztán nem ittam reggel kávét és alvászavaraim lettek, egyre inkább éreztem ez komoly függőség volt.

Mos tartok a második hétnél, és még mindig nehéz. Viszont jóó ideje nem gyújtottam rá.

Amikor viszont elcsábultam, nagyon rosszul esett. Mondhatni elgondolkodtatóan rosszul. Miért is szívtam? Mi tetszett meg benne rosszul.

Azóta jobb. Nem sokkal, de jobb:)

Drukkolok magamnak.

Tovább »

Véletlenek nincsenek

Olvasgattam a neten, szórakozottan kerestem egy kifejezést és mire bukkantam?

A bottled up kifejezésre ezt találtam: http://www.bottledupdesigns.com

Nem lehet véletlen. Mint a nők általában én is szeretem a színes, csillogó, apró dolgokat, főleg ha az ékszer. Gyűjteném is ha lenne rá elég pénzem és persze imádok ékszerboltba, bolhapiacra járni, régiségeket nézegetni, mindent aminek nem annyi a múltja, hogy lejött a gyártósorról és kész.

A réginek értéke van, legyen az bármi. Számomra.

Az újrahasznosítás pedig önmagában becsülendő és követendőnek kellene lennie.

 

 

 

 

 

Tovább »

tanulás 2

Nyelvtanulásra tudjátok mi kell? Munkanélküliség.

Igen.  Az kell ide. Akkor nem lenne több hisztéria:  "...Nincs időm, azt sem tudom mikor pihentem ki magam utoljára, és egyébként is..."

Nekem ugyan van munkám, de neki már nincs. Ilyen az élet.

Szóval jófej tanárcsávó most megérti a helyzetet, és vár, míg én szívom a fogam.

A végén spanyol lesz belőle, az olcsóbb volt.

Tovább »

álom

Tegnap előtt éjszaka azt álmondtam, hogy kígyót eszem szendvicsben, de úgy egészben bele volt tekerve, élt még, de én nem akartam, csak későn vettem észre, hogy nekem is pont ugyanolyan szendvicset adtak.

Aztán tegnap éjszaka mára virradólag: a kolléganőmmel cipőt mentünk vásárolni ( ? ) és ő kismacskává változott, és megmutatta nekem is, hogy kell.

?????

 

Tovább »

tanulás

Rápörögtem, sínen a dolog, tanárcsávó jófej, többiek is azok, menni fog. Idő kitartás és pénz:)

 

Tovább »

nyár eddig

Az idei nyár talán az első munkás életem kezdete óta amikor szinte minden hétvégém szabad, hiszen csak h-p-ig dolgozom. A legfőbb ok ugyebár az, hogy itt dolgozom, és nem Ott.

Háh.

Hurrá, van színem, és hozzávetőleg kipihentebb is vagyok, bár az elkövetkező hetekre ez ugyan nem lesz jellemző (napi 9-10 óra) de nem panaszkodom, van munkám, ez is valami.

Idén nyáron egyenlőre úgy tűnik még  a tengerhez is eljutok, ami kiváltképp nagy infó, hiszen soha nem mártottam magam még sós vízbe. Életem első 24 évét így éltem és remélem a hátralévőben nem ez lesz az egyetlen hasonló élményem.

Már csak az útlevelet kell gyorsan elintézni....igen, az biza nincs.

Most viszont megyek összepakolok, strandolunk kérem szépen, ismét:) Ez pedig annyira jó,hogy el sem hiszem. Lesz még idén spanyol tanulás, angol befejezés, magyarozás, szociológiázás, és sorolhatnám, de most STRAND !

:D

Have fun!

 

 

 

Tovább »

helyzet

Miért nem vagyok képes örülni,hogy van munkám, hogy lényegében azért fizetnek relatíve jó pénzt,hogy egész álló nap ülök és növesztem a seggemen a hájt?

Miért szeretnék én babérokra törni? Miért nem elégszem meg azzal,hogy jólvan na, jó ez nekem, nemkell több úgyis csak többet kellene csinálnom. Minek?

Miért?

Miért nem hiszem annak ellenére elégnek magam a "nehezebb" feladatokra hogy én is tudom vlahol h igenis meg tudom csinálni...csak ezt neeeee

 

Tovább »

Miért?

Miért nem tudom elviselni, hogy az élete része és minden évben egyszer találkoznak, valamiért. 

A neve hallatára összerándul a gyomrom és megint azon a vacak, átkozott padon ülök az új szoknyámban, hogy szépnek lásson, és előttem a pocsék kíni tészta zöldséggel, legyek, délipályaudvari forgatag, kis kék felső, hogy szépnek lásson, és ő ül szemben, lesütött szemekkel, és mondja. 

Elmeséli amit tudtam előre, a zsigereimben, éjszaka talán egy angyal álmomban megsúgta: "Vigyázz! Most indulnak. ".

A lényegen sajnos nem változtat, ők egymással annak ellenére, hogy nekünk most kezdődött el egy csodálatos, szép, különleges dolog, ami egy életen át tarthatott volna. Megtaláltuk végre egymást.

Kellett nekik az, ami soha nem volt jó. MIÉRT? 

Most pedig szellemként üldöz, mindenhol ott van, újra és újra  megjelenik ártatlanul,mint aki nem tehet semmiről, de ő is tudta hogy szeret, mást szeret, nem  őt szereti, önzőn magához hívta, ő meg ment, mert búcsúzott, ő így búcsúzik. 

Tőlem nem így fog. 

Képtelen vagyok elviselni a tudatot, hogy ők ketten, valahol, valamit, isznak, esznek.   Én is önző lettem, akárcsak ők akkor, azon az estén,amikor kitalálták,hogy ez egy"jó ötlet", és elmentek, megszervezték,és a  panzióban végetért.

Nem ért véget, csak a kapcsolat, ők megmaradtak egymásnak. Hiszen múltjuk van, és lesz is amíg élnek. Én viszont így képtelen vagyok erre.

 

Tovább »

nem lehet betelni vele

Egyszerűen nem lehet betelni vele.Igazi érzelem, szerelem, boldogtalanság, boldogság, érzékiség, fájdalom.

 

Kívánok mindenkinek kellemes hétvégét!

 

 

Tovább »

megírtam

Megírtam. Amilyen vehemensem tanultam rá, olyan lesz amilyen. Azért ha meglenne a 70% verném a plafont rendesen.

Már a megoldókulcs is megvan.

Én nem nézem meg az egyszer száz.

Majd ott.

És(és-sel nem kezdünk mondatot) akkor majd ott, jaaajjj, baszkiiii, tééényleg...atya világ! Na, egennnn....

Meg köllött prószálni.

Most megyek takarytok, főzök kicsit, meg ilyen csacska kis apróságok. Holnaptól keep talking.

 

 

Tovább »

film amit érdemes

Már jó ideje vágytam rá. Most megnéztük.

Gyönyörű. Még mindíg.

Nézzétek: Der krieger und die Kaiserin

Másnéven: The Princess and the Warrior.

 

 

Tovább »

????

Néha, mint most is eszembe jut.

Ki miatt történt valójában?

Én voltam túl érzékeny? Nem adtam meg magam ? Ezért kárhozatok most is?

"...A boldogságért egy  egész életen át szenvedni kell..." (V.a. )

Tovább »

azt gondoltam:

Van az úgy, hogy csak reggel meleg kávénál döbbensz rá, hogy jaj. Megint. 1

Belédhasít, legközelebb akkor sem! Most már tényleg figyelsz!  2

Álmomban évfolyamtársam volt az állatorvosin, szerettem nagyon felnéztem rá, az jutott eszembe, miért nemt udok annyit, és hogy kerülhettem ide,amikor nem is vagyok okos. Eszembe sem jutott a "lehet, hogy megérdemelten". Véletlenek játéka volt csupán.  3

Miért álmondtam V.-vel? A tegnapi nagy nevetés lehetett az oka. Utánajárok ma. 4

Ha elkap a gépezet visz magával,mégis miért félek ennyire tőle? Azt gonsolom nem tudom bebizonyítani az ellenkezőjét. Könnyebb így.  Hülyeség. 5

Tovább »

oooo, jaj

Javítsatok ki ha tévednék,de szerintem vannak olyan férfiak akik egyáltalán nem a "tökéletes" külsejükkel hódítanak, hanem pont az ellenkezőjével. Elég ha az ember rájuk pillan és  már bajban is van. Egyszerű: Férfias. Durva, kemény, határozott, erős, ezek jutnak az eszembe, ha meglátom  bármelyiket.

Kissé lányos bejegyzés ez, és na persze "tavaszias", de atya világ, nem is Pindroch Csabát lestem az ablakból (itt ült tegnap előtt az ablak alatt, azt hiszem interjút adott)

1.Benicio Del Toro 

2. Ralph Fiennes 

3.Vincent Cassel

4. Gerard Butler

Jön majd a többi is, ha eszembe jutnak ezen a korai órán. De kérlek ne fogjátok vissza magatokat, nyugodtan adjatok tippeket, neveket. 

És ti akik nem olvastok, hát nektek üzenem, utólag is kellemes húsvéti ünnepeket.  

Tovább »

Szilvi

Szilvi barátnőm blogját hónapok óta nem olvastam, ez is amolyan most iszonyatosan tanulnom kellene, pont ezért semmit sem csinálok reakció egyike volt.

Hülyeség. Ezzel mindannyian egyetértünk.

Ellenben most amikor végigolvastam az eddig elmaradt bejegyzéseket , megint rámtört a "jaj Istenem" érzés. Szerintem ő pontosan tudja mire gondolok ezalatt.

Biztos az is része az ennek,hogy tele vagyok meg nem válaszolt kérdésekkel és hozzá meg nem értett eseményekkel. Ráadásul az a szeretet ami itt tobzódik bennem folyvást harcol a realizmus és  a mások által elképzelt "hitles életképpel". Mondhatni csak a szokásos. Majd felnövök hozzá egyszer... és lesz bátorságom hozzá.

Tudjátok mire gondolok. :D Ti mindíg.

Te tudod miért harcolok a nyilvánvaló ellen.

Vajon miért?

Ugyanis majd ha rájövök és lesz elég erőm megint elmesélem mi történt (és ti majd csak kedvesen "mi már régen tudtuk" mosollyal az arcotok azt mondjátok: értem) megéretitek miért nem megyek. Addíg pedig gyűjtögetek.

Erőt, hitet.  

Szeretlek titeket!

Dilisek.

Hiányoztok.

 

Tovább »